Hogyan befolyásolják a hiedelmeid a vállalkozói döntéseidet?

A hiedelmeidet nem hagyod az iroda ajtajában.

Amikor leülsz meghozni egy fontos üzleti döntést, nem csupán a szakmai tudásodat és tapasztalatodat viszed magaddal.

Ott vannak veled az elvárásaid, a szokásaid, az érzelmeid, a személyes értékeid, valamint azok a hiedelmeid is, amelyek meghatározhatják, mit tartasz lehetségesnek, elfogadhatónak vagy biztonságosnak.

Ezek egy részének tudatában vagy. Mások annyira megszokottá váltak, hogy talán már fel sem merül benned megkérdőjelezni őket.

És itt érdemes feltenni egy érdekes kérdést:

Vajon mennyire befolyásolja a racionálisnak tartott üzleti döntéseidet az, ahogyan megtanultad látni önmagadat és a körülötted lévő világot?

Ez nem azt jelenti, hogy a racionális gondolkodás csupán illúzió lenne, vagy hogy minden vállalkozói nehézség mögött valamilyen rejtett lelki ok húzódik meg.

Inkább azt, hogy időnként legalább olyan fontos megérteni a döntést meghozó embert, mint magát a döntési helyzetet.

Hogyan befolyásolják a hiedelmeink a vállalkozói döntéseinket?

A hiedelmeink hatással lehetnek arra, hogyan értelmezzük az információkat, miként mérlegeljük a lehetőségeinket, hogyan reagálunk a bizonytalanságra, és végül milyen döntéseket hozunk. Egyes hiedelmeink támogatják a céljainkat, mások korlátozhatják az általunk elképzelhető vagy vállalható lehetőségeket. Mindez történhet tudatosan, de a megszokott, automatikus gondolkodási mintáinkon keresztül is.

Befolyásolhatják az érzelmeinket és a megérzéseinket a korábbi tapasztalataink és hiedelmeink?

Igen. Érzelmi reakcióinkra és megérzéseinkre hatással lehetnek az emlékeink, korábbi tapasztalataink, elvárásaink és személyes értelmezési mintáink. Egy érzés felhívhatja a figyelmünket valamire, de önmagában nem bizonyítja, hogy helyesen értelmezzük a helyzetet. Ha megértjük, mi befolyásolhatja a reakcióinkat, tudatosabban választhatjuk meg, hogyan cselekszünk.

Megváltoztathatja a vezetői és vállalkozói működésünket, ha megváltoztatjuk a hiedelmeinket?

Igen, lehetséges. Ha felismerünk egy hiedelmet, amely egy adott helyzetben korlátozza a döntéseinket, annak újragondolása vagy megváltoztatása korábban figyelmen kívül hagyott lehetőségeket nyithat meg. A hiedelmeink megváltoztatása azonban nem kötelezettség, és nem helyettesíti a szakmai tudást vagy a megalapozott üzleti stratégiát. Egy lehetőség, amellyel tudatosan élhetünk, és amely hatással lehet a gondolkodásunkra, a döntéseinkre és a cselekedeteinkre.

Az ember minden döntés mögött ott van

Képzelj el két vállalkozót, akik ugyanazt az üzleti lehetőséget mérlegelik.

Mindketten rendelkeznek megfelelő szakmai tapasztalattal. Hasonló információk állnak rendelkezésükre, és mindketten tisztában vannak a lehetőség pénzügyi előnyeivel és kockázataival.

Az egyikük olyan lehetőséget lát benne, amelyet érdemes megvizsgálni. A másik szinte azonnal elkezdi keresni az okokat, amelyek miatt a vállalkozás kudarcot vallhat.

Egyik reakció sem feltétlenül helytelen.

Lehet, hogy a második vállalkozó észrevesz egy olyan kockázatot, amelyet az első figyelmen kívül hagyott. De az is elképzelhető, hogy egy korábbi kedvezőtlen tapasztalata miatt a valóságosnál veszélyesebbnek ítéli meg a helyzetet.

A különbség tehát nem feltétlenül magukban az információkban van.

Abban is lehet, hogyan értelmezik őket.

Az értelmezésünket pedig befolyásolhatják a tapasztalataink, az elvárásaink, az értékeink és a hiedelmeink.

Az üzleti döntéshozatalról gyakran úgy beszélünk, mintha egy teljesen objektív számítás eredménye lenne: összegyűjtjük a tényeket, összehasonlítjuk a lehetőségeket, majd kiválasztjuk a legjobb megoldást.

Ez természetesen része a felelős döntéshozatalnak.

Csakhogy az információkat értékelő ember nem egy semleges gép.

Aki számára a biztonság különösen fontos, másként értelmezhet egy helyzetet, mint az, aki nagyobb jelentőséget tulajdonít a függetlenségnek vagy az új lehetőségek felfedezésének.

Aki korábban komoly pénzügyi veszteséget élt át, másként viszonyulhat a bizonytalansághoz, mint az, akinek a korábbi kockázatvállalásait siker koronázta.

Ezek a különbségek önmagukban nem teszik egyiküket sem jobb vagy rosszabb vállalkozóvá.

Arra emlékeztetnek bennünket, hogy a döntéseink mindig egy emberi összefüggésrendszerben születnek meg.

A döntéseinkre ható, sokszor észrevétlen tényezők

A hiedelmek nem feltétlenül olyan meggyőződések, amelyeket tudatosan megfogalmazunk.

Vannak, amelyeket könnyen ki tudunk mondani:

    „Hiszek abban, hogy fontos a kiváló minőségű szolgáltatás.”

    „Hiszem, hogy az ügyfelekkel tisztességesen kell bánni.”

    „Úgy gondolom, hogy egy sikeres vállalkozáshoz fegyelemre van szükség.”

Más hiedelmeink és feltételezéseink úgy befolyásolhatják a viselkedésünket, hogy különösebb figyelmet sem fordítunk rájuk.

Például:

• Ha több pénzt kérek, lehet, hogy az emberek nem fognak kedvelni.

• Ha átadok valakinek egy fontos feladatot, biztosan nem lesz olyan jó az eredmény.

• A sikerért mindig fel kell áldozni valamit.

• Ha hibázom, az azt jelenti, hogy még nem vagyok alkalmas vezetőnek.

• Ha valami kellemetlen érzést kelt bennem, talán jobb elkerülni.

Ezek a gondolatok sokak számára ismerősek lehetnek. De attól, hogy valamit régóta természetesnek tartunk, még nem feltétlenül igaz.

Vannak hiedelmeink, amelyek támogatnak bennünket. Segítenek következetesen cselekedni, megtartani az értékeinket, és olyan döntéseket hozni, amelyek összhangban vannak a céljainkkal.

Más hiedelmek olyan körülmények között alakulhattak ki, amelyek már nem jellemzők a jelenlegi élethelyzetünkre.

Egy korábban hasznos óvatosság például megvédhetett bennünket a felesleges kockázatoktól. Később azonban előfordulhat, hogy ugyanaz a gondolkodási minta visszatart egy ésszerű lehetőség megvizsgálásától.

Egy elvárás, amely segített kiváló szakemberré válni, megnehezítheti annak elfogadását, hogy mások eltérő módon is képesek jó eredményt elérni.

A lényeg az, hogy a hiedelmeinket képesek vagyunk megvizsgálni, és meg is tudjuk változtatni őket.

Nem kell minden hiedelmünket megváltoztatnunk pusztán azért, mert felismertük a létezését.

Sok közülük továbbra is támogat bennünket.

Ha azonban fejlődni szeretnénk, más eredményt akarunk elérni, vagy szeretnénk továbblépni egy olyan helyzetből, amelyben elakadtunk, érdemes megvizsgálni az adott helyzethez kapcsolódó hiedelmeinket.

Lehet, hogy felismerünk egy feltételezést, amely korlátozza a választási lehetőségeinket.

De az is előfordulhat, hogy egy olyan meggyőződésünkre találunk rá, amely teljesen észszerű, és érdemes megtartanunk.

A döntés a miénk.

Nem az a kérdés, hogy meg kell-e változtatnunk a hiedelmeinket, hanem az, hogy a jelenlegi meggyőződéseink támogatják-e azt az irányt, amerre haladni szeretnénk

És mi a helyzet az érzelmeinkkel?

Gyakran halljuk, hogy figyelnünk kell az érzéseinkre, és érdemes hallgatnunk arra, amit üzennek nekünk.

Ennek valóban lehet értéke. Van azonban egy másik szempont is, amelyről kevesebb szó esik.

Az érzéseinket és érzelmi reakcióinkat ugyanúgy befolyásolhatják a korábbi tapasztalataink, emlékeink, hiedelmeink és értelmezéseink.

Nem vagyunk teljesen mentesek a személyes elfogultságoktól és automatikus értelmezési mintáinktól akkor sem, amikor valamit ösztönösen helyesnek érzünk.

Képzeld el például, hogy egy új befektetési lehetőség különösen jó érzéssel tölt el.

Ez származhat abból, hogy alaposan megvizsgáltad a helyzetet, és kedvezőnek ítéled a kilátásokat.

De az is lehet, hogy korábbi pozitív emlékek vagy ismerős érzelmi társítások hatnak rád, amelyeknek valójában kevés közük van az adott befektetés várható eredményéhez.

Hasonlóképpen, ha szorongást érzel az áraid emelésekor, annak lehet valós, üzletileg indokolt oka.

De kapcsolódhat régebbi tapasztalatokhoz, a pénzről alkotott hiedelmeidhez, az elfogadás iránti igényedhez vagy az önértékelésedhez is.

Egy érzelem kiválthat egy megszokott reakciót. Ugyanígy kiválthatja egy emlék, egy értelmezés vagy egy hiedelem is.

Ezek a hatások egymással is összekapcsolódhatnak, sokszor anélkül, hogy felismernénk az összefüggést.

És ahogyan a hiedelmeinket, úgy az érzelmeinket sem érdemes egyszerűen jó vagy rossz kategóriákba sorolni.

Az adott helyzettől függően egy reakciónk támogathat bennünket, vagy korlátozhatja azokat a lehetőségeket, amelyeket hajlandók vagyunk megfontolni.

Még egy korlátozónak nevezhető hiedelemnek is lehet védelmező szerepe.

Ha például nem lépsz egy közeledő busz elé, az kétségtelenül korlátozza a cselekvési lehetőségeidet. Ugyanakkor éppen ez a korlátozás védi a testi épségedet.

Ezért nem önmagában egy érzés vagy hiedelem jelenléte a legfontosabb, hanem az, hogy megértsük, milyen szerepet tölt be az adott helyzetben.

Ahelyett, hogy automatikusan követnénk vagy figyelmen kívül hagynánk az érzéseinket, kíváncsian megvizsgálhatjuk, mi befolyásolhatja őket.

Ez a tudatosság több lehetőséget teremthet arra, hogy mi válasszuk meg a reakciónkat.

Amikor a személyes mintáink találkoznak az üzleti valósággal

A személyes hiedelmek és a vállalkozói döntések kapcsolata könnyebben felismerhető, ha hétköznapi vállalkozói helyzeteken keresztül vizsgáljuk meg.

A pénz, a siker és a hozzájuk kapcsolt jelentések

Képzelj el valakit, aki gyermekkorában rendszeresen azt hallotta, hogy a gazdag emberek önzők, a pénz tönkreteszi az emberi kapcsolatokat, vagy hogy az anyagi sikerre törekedni erkölcsileg kifogásolható.

Felnőttként ez az ember valóban szeretne pénzügyileg sikeres vállalkozást építeni.

Ugyanakkor az árai emelése vagy egy nagyobb üzleti lehetőség előtt váratlanul kellemetlen érzések jelenhetnek meg benne.

Ennek természetesen több oka is lehet.

Lehet, hogy az árazási stratégia nem megfelelő. Elképzelhető, hogy a piac nem fogadná el a tervezett áremelést. Az is lehet, hogy egyszerűen nem rendelkezik elegendő információval.

De érdemes azt is megvizsgálni, hogy a pénzről és a saját értékéről alkotott elképzelései befolyásolják-e a döntését.

Hiszen előfordulhat, hogy tudatosan vágyunk valamire, miközben olyan hiedelmeket is hordozunk, amelyek megnehezítik az adott cél felé vezető lépéseket.

Ennek a lehetőségnek a felismerése önmagában nem bizonyítja, hogy valóban egy rejtett hiedelem áll a háttérben.

Viszont felvethet egy újabb, fontos kérdést, amelyet addig talán nem vizsgáltunk meg.

És néha éppen ez a kérdés hiányzik a teljesebb helyzetértékeléshez.

A feladatok átadása és a kontroll iránti igény?

Egy kiváló szakember vállalkozást indít, mert szereti a munkáját, és jól ért hozzá.

Idővel a vállalkozása fejlődik, a feladatok száma és összetettsége növekszik.

Felismeri, hogy segítségre lenne szüksége. Ennek ellenére minden delegálási próbálkozás mintha csak újabb munkát teremtene számára.

Lehet, hogy valódi működési problémáról van szó.

Talán nem egyértelműek az utasítások. Hiányoznak a megfelelő rendszerek. Nincsenek pontosan meghatározva a felelősségi körök.

De van egy másik lehetőség is, amelyet érdemes megvizsgálni.

Elképzelhető, hogy a vállalkozó úgy gondolja, hogy a munka csak akkor felelhet meg az elvárásainak, ha minden részletét személyesen ellenőrzi?

Ha igen, a folyamatok fejlesztése szükséges lehet, de önmagában talán nem elegendő.

A vállalkozó dönthet úgy is, hogy újragondolja, mit jelent számára a minőség, a felelősség és a bizalom akkor, amikor más emberek is részt vesznek a munkában.

A láthatóság és a megmutatkozástól való félelem

Egy tanácsadó mögött akár több évtizedes szakmai tapasztalat is állhat. Olyan szolgáltatást nyújthat, amely valódi értéket teremt az ügyfeleinek.

Mégis meglepően nehéznek érezheti, hogy publikáljon egy cikket, bemutassa a szolgáltatását, vagy nyilvánosan beszéljen a szakértelméről.

Néha az akadály teljesen gyakorlati.

Nem egyértelmű a pozicionálása. Fejlesztésre szorulnak a kommunikációs készségei. Vagy egyszerűen nem megfelelő marketingmegközelítést választott.

Más esetekben azonban a személyes elvárások is szerepet játszhatnak.

Mi lesz, ha mások nem értenek egyet velem?

Mi történik, ha félreértik a mondanivalómat?

Mi van, ha a nagyobb láthatóság több kritikával jár?

Ezek emberi kérdések, és önmagukban nem jelentik azt, hogy valaki szakmailag alkalmatlan lenne.

Ha megértjük a hatásukat, könnyebben megkülönböztethetjük a tényleges kommunikációs nehézségeket azoktól a feltételezésektől, amelyek szükségtelenül megnehezíthetik a kommunikációt.

Ugyanez az összefüggés megjelenhet az árazásban, a vezetésben, a munkatársak kiválasztásában, a stratégiai tervezésben, az együttműködésekben és számos más vállalkozói döntésben.

Éppen ezért érdemes egyszerre figyelmet fordítani a külső helyzetre és arra az emberre, aki reagál rá.

Miért tartozik össze a stratégiai gondolkodás és az önismeret?

A vállalkozásfejlesztés gyakran nagyon gyakorlati kérdésekkel kezdődik.

    Mit kínálunk?

    Kinek van szüksége rá?

    Hogyan kommunikáljuk az értékét?

    Milyen folyamatokat kellene fejlesztenünk?

    Milyen rendszerek, erőforrások és pénzügyi megoldások támogatják a vállalkozás működését?

Ezek fontos kérdések. Nem helyettesíthetők pozitív gondolkodással, önvizsgálattal vagy pusztán a hozzáállásunk megváltoztatásával.

Egy nem megfelelő üzleti modell nem válik pénzügyileg fenntarthatóvá egyszerűen attól, hogy a tulajdonosa magabiztosabb lesz.

Egy rosszul kialakított folyamat sem válik hatékonnyá pusztán attól, hogy minden résztvevő motiváltabbnak érzi magát.

Ugyanakkor a legjobb tervek és a legkorszerűbb rendszerek sem működnek függetlenül azoktól az emberektől, akik használják őket.

Az emberek információkat értelmeznek, feltételezéseket alkotnak, kommunikálnak, bizonytalankodnak, elköteleződnek, ellenállnak, tanulnak és időnként irányt változtatnak.

Itt válik különösen fontossá a The Real Shifter Akadémia szemlélete.

Az Akadémián a személyes és vállalkozói fejlődést két, egymással szorosan összekapcsolódó területen keresztül közelítjük meg: Life Architecture és Business Architecture.

Ezek az élet különböző területeire helyezik a hangsúlyt, de nem abból indulnak ki, hogy más emberré válunk, amikor a személyes életünkből átlépünk a szakmai vagy vállalkozói szerepünkbe.

Az Életépítészet az önmagunk megértésére, a működési mintáink felismerésére, a tudatosság fejlesztésére és olyan döntések meghozatalára összpontosít, amelyek jobban tükrözik azt, akik vagyunk, és azt, ami valóban fontos számunkra.

A Vállalkozásépítészet a vállalkozói gondolkodással, a stratégiai irányokkal, a vállalkozói felelősségekkel, a kommunikációval és a vállalkozás fejlesztéséhez, működtetéséhez szükséges gyakorlati megoldásokkal foglalkozik.

A kettő közötti kapcsolatot pedig ugyanaz az ember jelenti.

Amikor egy üzleti stratégián, weboldalon, kommunikációs folyamaton vagy működési rendszeren dolgozunk, természetesen fontosak a szakmai és technikai kérdések.

De azok a kérdések is számítanak, amelyek a döntéseket meghozó emberhez kapcsolódnak.

Mit szeretne valójában elérni ez a vállalkozó?

Milyen feltételezések alakítják a prioritásait?

Mely döntései támaszkodnak tényekre és tapasztalatokra, és melyek mögött állnak olyan elvárások, amelyeket még soha nem vizsgált meg?

Hol található a tényleges akadály: a külső működésben, az ember értelmezésében, vagy esetleg a kettő együttes hatásában?

Ezek nem egymással versengő megközelítések.

Ugyanannak a valóságnak különböző nézőpontjai.

Ha mindkettőt figyelembe vesszük, teljesebben érthetünk meg egy helyzetet, anélkül, hogy minden vállalkozói problémát automatikusan személyes nehézségként értelmeznénk.

A felismeréstől a tudatos választásig

Egy hiedelem vagy viselkedési minta felismerése fontos pillanat lehet.

Talán észreveszed, hogy régóta elkerülsz egy bizonyos beszélgetést.

Lehet, hogy felismered: az árazással kapcsolatos döntéseid rendszeresen kellemetlen érzéseket váltanak ki belőled.

Vagy rájössz, hogy olyan magas elvárásokat támasztasz magaddal szemben, amelyek miatt nehezen fogadsz el segítséget másoktól.

Ezek a felismerések új lehetőségeket nyithatnak meg.

Önmagukban azonban nem feltétlenül változtatják meg azt, ami ezután történik.

Megértheted, miért bizonytalankodsz, és továbbra is bizonytalankodhatsz.

Felismerhetsz egy számodra már nem támogató szokást, mégis folytathatod.

Éppen ezért a tudatosság különösen akkor válik hasznossá, amikor összekapcsolódik a döntéseinkkel és a gyakorlati tapasztalatainkkal.

Kiindulópontként megvizsgálhatsz egy közelmúltban meghozott döntésedet.

    Mi történt valójában?

    Milyen információkkal rendelkeztél akkor?

    Mit feltételeztél?

    Mit éreztél?

    Milyen más lehetőségeket vettél figyelembe?

    Végül hogyan döntöttél, és mi lett a következménye?

Ennek nem az a célja, hogy utólag, a később megszerzett információk alapján elítéld egy korábbi döntésedet.

Hanem az, hogy jobban megértsd, hogyan jutottál el hozzá, és mit tanulhatsz a tapasztalatból.

Lehet, hogy arra jutsz, hogy teljesen észszerűen döntöttél.

Talán felismered, hogy hiányzott egy fontos információ.

De az is előfordulhat, hogy felfedezel egy olyan hiedelmet, amely korlátozza, mit tartasz jelenleg lehetségesnek.

Ha úgy döntesz, hogy szeretnéd megváltoztatni ezt a hiedelmet, elkezdhetsz más nézőpontokat megvizsgálni, majd a gyakorlatban is kipróbálni azokat.

Ez néha további információgyűjtést jelent.

Máskor egy üzleti folyamat módosítását, egy készség fejlesztését, egy nehéz beszélgetés vállalását vagy egy korábbitól eltérő reakció kipróbálását.

A cselekvés ezután új tapasztalatot ad, amelyből tovább tanulhatsz.

A megértés, a választás, a cselekvés és a tanulás közötti folyamatos kapcsolat az Akadémia fejlődésről alkotott szemléletének egyik alapja.

Nem kell mindent tökéletesen megértened ahhoz, hogy cselekedj.

De annak sincs sok értelme, ha állandóan elfoglalt vagy, miközben nem vizsgálod meg, hogy a tevékenységeid valóban abba az irányba vezetnek-e, amerre haladni szeretnél.

A cél egy tudatosabb kapcsolat kialakítása a döntéseinkkel, amely képes változni, ahogy mi magunk, a tapasztalataink és a körülményeink is változnak.

Vállalkozást építeni úgy, hogy közben az emberről sem feledkezünk meg

Egy vállalkozásnak szüksége van stratégiára, megalapozott pénzügyi döntésekre, világos kommunikációra, hatékony folyamatokra és arra a képességre, hogy alkalmazkodjon a változó körülményekhez.

Ezek egyike sem válik kevésbé fontossá attól, hogy figyelembe vesszük a vállalkozás emberi oldalát.

Éppen ellenkezőleg.

Ha figyelmet fordítunk arra, hogyan gondolkodnak az emberek, hogyan értelmezik az információkat, és miként hozzák meg a döntéseiket, egy újabb nézőpontból érthetjük meg, miért működnek egyes döntések és rendszerek a várakozásainknak megfelelően, míg mások nem.

Ugyanez igaz a vállalkozáson kívüli életünkre is.

A hiedelmeink és elvárásaink befolyásolhatják a kapcsolatainkat, a pályaválasztásunkat, a személyes céljainkat és azt, hogyan reagálunk a változásokra.

Ezért tartozik az Életépítészet és a Vállalkozásépítészet ugyanahhoz az Akadémiához.

Nem azért, mert minden személyes nehézség egyben üzleti probléma.

És nem is azért, mert minden vállalkozói kihívásnak pszichológiai magyarázata lenne.

Azoknál a terveknél és szervezeteknél, ahol döntések mögött emberek állnak, minden szerepükbe magukkal viszik mindazt, akik ők valójában. 

A hiedelmeidet nem hagyod az iroda ajtajában.

Talán éppen ezért érdemes időnként feltenni magadnak a kérdést:

Mely hiedelmeid támogatnak ma abban, hogy tudatos döntéseket hozz, és melyeket lenne érdemes újra megvizsgálnod?